Látnivalók

Magyarország, Siklós:

Története. Már a római uralom idején lakott hely. Országos jelentőségre a tatárjárás után megépült vára révén tett szert. 1401-ben, várában Zsigmond királyt tartották fogságban. Előbb a Garai család, később a Perényi család, majd a Batthyány és a Benyovszky család fészke.

Táncsics Mihály szobra. Táncsics 1848-ban a siklósi kerület képviselője volt. A szobor Kerényi Jenő alkotása.

Műemlék jellegű házak. A csaknem azonos magasságú, egymáshoz harmonikusan illeszkedő polgárházak láncolata városképi jelentőségű.

Reformátustemplom. 1791 és 1803 között épült, egyetlen, homlokzat előtti, gúlasisakos toronnyal. Hajója négyboltszakaszos. A szószék és a padok copfstílusúak.

Görögkeleti templom. 1783-ban épült, később átalakították. Tornya félig kiáll a homlokzatból, sarkain vázák láthatók. Berendezési tárgyai a szentendrei görögkeleti egyházművészeti múzeumba kerültek. Az 1800-ból való ikonosztáz és a szószék figyelmet érdemelnek.

Centenáris emlékmű. Az 1848-as szabadságharc százéves évfordulóján felállított emlékművön Kossuth, Petőfi és Táncsics plakettje látható.

Malkocs bej dzsámija. Más vélemény szerint a török korban fürdő volt. A XVI. századi épület keleti oldalfalán szamárhátives ablakkeretek.

Polgármesteri Hivatal. 1860 körül épült egyemeletes sarokház, homlokzati részén óratorony, amelyen körbefutó erkély van. Fölötte kisebb alapterületű, nyolcszögű toronyemelet magasodik, háromszögű oromzatokkal záruló oldalakkal, bádogsisakkal. Az erkélyről pompás kilátás nyílik.

Kerámia falitérkép. A szokatlan kivitelezésű, kerámiafigurákkal kirakott, nagyméretű térkép jó útbaigazítást ad Siklós főbb látnivalóiról.

Kerámia diszkút. Hangulatos, csobogó vízzel kombinált diszkút. Gádor István alkotása.

Zenélő leány szobra. A vadászkürtös lányt ábrázoló szobor Martsa István alkotása.

Volt ferences templom. A XV. században épült, a XVIII. században átépítették, oromzatos, háromablakos, toronytalan homlokzattal. Négyboltszakaszos hajója, a nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres szentélye van. Ez utóbbi a templom legrégibb része, ahol számos gótikus emlék, freskó és sírkő került elő. Barokk szószéke és oltárai is figyelemreméltóak.

Volt ferences kolostor. 1747-ben építették. Egyemeletes épület, udvari árkádokkal. Ma a Siklósi alkotótelepek irodájának és kerámiaműhelyének ad otthont.

Simon Béla kiállítása. Az erdélyi származású, Baranyában tevékenykedő kitűnő festőművész képeinek állandó kiállítása.

Az 1766-os parasztfelkelés emlékszobra. Marton László alkotása a Járó Péter vezette jobbágyfelkelésnek állít emléket.

Kanizsai Dorottya szobra. A kőlábazaton álló egészalakos szobor Borsos Miklós alkotása. Kanizsai Dorottya, a vár úrnője Siklósról indult el, hogy jobbágyaival eltemesse a mohácsi csatamezőn 1526-ban elesett hősöket.

Batthyány Kázmér szobra (a várpark keleti oldalán). A vár egykori urának, a haladó gondolkodású főúrnak és politikusnak a szobra Csíkszentmihályi Róbert alkotása.

Vár. Nevével egy 1294-ben kiadott oklevélben találkozunk először. Ekkor a Siklósi család birtokolta. Az idők folyamán többször átépítették, középkori formáját ma már nehéz elképzelni. Történelmi szerepe az Arpád-ház kihalása utáni zavaros időkben kezdődött. 1394-oen a Garai családé. 1401-ben a várban - a hagyomány szerint az egyik emeleti teremben - őrizték öt hónapon át Zsigmond királyt. A Garai család kihaltával a vár tulajdonjoga a királyra szállt, aki először Corvin Jánosnak adományozta, majd a Perényieké lett. A reformkorban a jobbágy-felszabadító, forradalmi gondolkodású Batthyány Kázmér birtokolta a várat, tőle a kincstár elkobozta. 1873-ban a pozsonyi származású Benyovszky család vásárolta meg a várat, s azt 1943-ban a Kincstárnak adta el. A belső vár tulajdonképpen egyetlen nagy várkastély, szabálytalan négyszög alakú, egységes, tömör épület.


A vár látnivalói:

Barbakán (más néven: rondella). A vár délnyugati bejáratát védő kerek erőd. Ez a várépítési mód francia eredetű. A barbakánhoz pillérsoron emelkedő út vezet. A barbakánt a Batthyányak domborművű címere díszíti, amely fiait vérével tápláló pelikánt és szájában kardot tartó oroszlánt ábrázol.

Várkápolna. Pazar művű, késő gótikus épület, a vár legszebb építészeti alkotása. Híven mutatja a XV. század építészeti stílusát. Két részre oszlik: a kívülről támpillérekkel megtámasztott szentélyre és a négyszög alaprajzú hajóra. A kápolna nyugati oldalán, két oszlopon helyezkedik el a Perényiek építette csillagboltozatos karzat. Építési ideje a XVI. század elejére tehető. Teljesen épségben maradt meg a karzat bábos ballusztrádja. A tartóoszlopokon jól láthatóa Perényiek címere, amely koronán nyugvó, saskarmos szárnyak közötti szakállas emberfejet ábrázol. A hajó két oldalán, egymással szemben, boltozatos fülkékben korai reneszánsz falfestéseket tártak fel a kutatók. A bal oldali a Fájdalmas Krisztust ábrázolja. A jobb oldalon látható kép egyik alakjának (koronás fej) ábrázolásában I. László királyt sejtik a műtörténészek. Mindkét oldalfestmény hazai falfestményeink legszebb darabjai közé tartozik. Legkésőbb a XV. század közepén készülhettek. Batthyány Kázmérnak, az első független magyar kormány külügyminiszterének Franciaországból hozott hamvait 1987-ben a várkápolnában helyezték el.

Batthyány-bástya. A barbakán melletti oldalvédőmű. Kerek védőrondella. Pincéjében található az étterem, amelynek berendezése a gótikus stílus utánzata.

Spanyol bástya. Felső része a tetőterasz kilátóerkélyének szolgál. A spanyolos oromzat kialakítása az építő Schulz Ferenc érdeme, aki éppen Spanyolországból érkezett haza, amikor a megbízást elvállalta. Szép kilátás nyílik innen a környező tájra, Máriagyüdre és a Villányi-hegységre.

Olasz bástya. Nagyméretű, ötszög alakú építmény, amely a várkápolna kiugró szentélyét veszi körül. Valószínűleg Perényi Péter idejében épülhetett, ő sárospataki lakótornya védelmére is pontosan ilyen olasz bástyát emeltetett.

Gótikus zárt erkély. A bástyasétány, illetve a falszoros legérdekesebb látnivalója melyet Szakáll Ernő szobrász-restaurátor állított helyre. Főként délutáni, ún. súroló fényben érvényesül legjobban finom rajzolata, tetszetős plaszticitása.

Ágyútorony. A külső várfal védőművei közé tartozik. Ez a várfal és védőművei eredeti állapotban vannak jelenleg is. Csupán az ún. külső bástyatorony, más néven ágyútorony állagába avatkoztak bele az újjáépítők oly módon, hogy a falakat megerősítették, a tetőszerkezetet rekonstruálták (fazsindellyel fedték be, mint régen), de nem egészítették ki teljesen a falak romos részeit, hanem mintegy keresztmetszetben hagyták meg, hogy az érdeklődők plasztikusan láthassák formáját, szerkezetét.

Múzeum. A vár déli szárnyában a kiállítási termek, a földszinten börtönmúzeum, a második emeleti helyiségekben Gádor István keramikus művész múzeuma tekinthető meg. A pincében és a földszinten még kőtár, kínzókamra látható.

Reneszánsz kandalló. A Perényiek címerével díszített kandalló a vár emeleti részén található. A szürke mészkőből faragott, reneszánsz ízlésű kandallót Perényi Imre nádor építtette. A kandalló jeles darabja annak a stílusáramlatnak, amely egyszerűbb, díszítetlen tagolásával hazánkban a firenzei iskola nyomán terjedt el. A reneszánsz kandalló szemöldökkövének sima szalagtagján vésett felirat, az 56. Zsoltár egyik részlete olvasható latin nyelven: Misit Deus misericordiam suam super mi - et eripuit me domedio catul leonum dormivi conturbatus. (Elküldé Isten irgalmasságát nekem - és kiragadott engem az oroszlánok körmei közül, míg háborgatva aludtam.)